Egy emlékezetes nyár – Mitől lesznek igazán maradandóak a nyári élményeink?

Egy emlékezetes nyár – Mitől lesznek igazán maradandóak a nyári élményeink?

Nyáron sok szülő számára ismerős a dilemma: legyen tele a gyerek naptára nyári táborokkal, tanulási lehetőségekkel, vagy inkább lustálkodjon és lazítson? Számos tényező szerepet játszik a döntésben a gyerek életkorától kezdve a pénzügyi korlátainkig. Ám tegyük is félre egy pillanatra, hogy mindez nem kérdés: Mit kell figyelembe vennünk nyáron? Mitől lesz a szünidő sikeres, olyan, amire a gyerek felnőttkorában is szívesen visszaemlékszik?

A gyerekeket sokféle élmény érheti a nyári szünet alatt, és ma már bizonyított, hogy ezek befolyásolják a fejlődésüket, különösen a kockázatvállalási képességüket, a társas viselkedésüket, az egészséget segítő magatartást, a szociális és érzelmi fejlődést. Az iskolán kívüli és a nyári programok fontos szerepet játszanak a gyerekkori egészséges fejlődésben, hiszen lehetőséget nyújtanak a szociális kapcsolatok építésére, valamint alkalmat adna a strukturált és strukturálatlan játékra, ami azért is lehet különösen fontos, mert az iskolák – még az első osztályok is – leginkább a strukturált tanulásra koncentrálnak, a rengeteg különóra és a digitális eszközök jelenléte pedig szintén csökkenti a kötetlen játék lehetőségeit.

Rohanó, állandó elfoglaltságban lévő világunkban emlékeztetni kell magunkat arra, hogy a lazítás, semmittevés legalább olyan fontos a produktivitás szempontjából, mint a cselekvés. Ahogy a magnak is parlagon kell hevernie ahhoz, hogy növekedjen, fejlődjön, úgy az agyunknak is szüksége van a szünetekre, amikor csak ábrándozhat, bambulhat, meditálhat vagy alhat, hiszen ettől válik képessé az új információk befogadására. Ha időt adunk a pihenésre, egészségesebben térünk vissza a teendőinkhez. Érdemes tehát ellenállnunk a folyamatos cselekvési kényszernek, az újabb és újabb teendőknek. Reed Larson kutató a gyerekek és tizenévesek motivációjának fejlődését tanulmányozva azt találta, hogy a titkos szó a „flow” állapota. Amikor a gyerekek olyan tevékenységeket folytatnak, amelyek kihívást jelentenek a számukra, de mégsem megterhelőek, agyuk dopamint termel, ami növeli a motiváltságot az olyan dolgok iránt is, amelyekért kevésbé lelkesednek. A nyár tehát remek lehetőség az agy motivációs képességének fejlesztésére. Tegyük fel, hogy a gyerekünk imád Legózni, és órákat tölt a kis építőkockákkal, de a tanév során alig van ideje erre. A nyári tábor lehet ennek az időszaka. Bármi is legyen a szenvedélye, adjunk neki értékes időt ehhez, és ne ragaszkodjunk mindig ahhoz, hogy a gyerekek „jól használják ki az idejüket”. A nyár tervezésébe sok-sok kötelezettség is beleszámít, de amikor csak lehetséges, bátorítsuk a gyerekünket arra, hogy ő döntsön arról, hogyan szeretné tölteni az idejét. Inkább kérdésekkel ösztönözzük, beszéljük át vele döntései előnyeit és hátrányait, és ha ez megvalósítható, támogassuk benne.

Stratégiák egy sikeres nyárhoz

Sokunk számára a nyári táborokhoz köthető élmények maradnak igazán emlékezetesek, és nem véletlenül. A nyári táborokról szóló kutatások szerint azért van ez így, mert a „buborékba burkolózott fiatalok” számára, akik tele vannak programmal és túlvédik őket otthon, a tábor biztonságos környezetet ad a képességek szabad elsajátításához, némi önállósághoz és kockázatvállaláshoz. Egy tanulmány szerint a nyári táborok elősegítik az érzelmi intelligenciát, önbizalmat adnak, és olyan felnőttként is előnyösnek bizonyuló képességeket fejlődését teszik lehetővé, mint amilyen például a vezetői vagy a kommunikációs készség.

A nyár – amellett, hogy rengeteg játékot, szórakozást hozhat a gyerekek életébe – stresszes is lehet, hiszen megváltozik a napi rutin, a gyerekek gyakran kiszakadnak megszokott környezetükből, új embereket ismernek meg. Érdemes ilyenkor kérdéseket feltennünk neki, például: Hogy érzed magad attól, hogy táborba mész? A cél az, hogy ki tudja fejezni érzéseit, és megtanulja, hogy a szorongás ugyan kellemetlen, de elmúlik. A fokozatos expozíció technikája jó módszer arra, hogy enyhítsük a gyerek aggodalmát az új élmények miatt. Ha például szeparációs vagy szociális szorongása van, akkor nem kell bedobni rögtön a mély vízbe, például nem kell azonnal beállnia egy focicsapatba, elég megnéznie egy élő meccset. Legközelebb már kicsit hátrébb állhatunk tőle, vagy ott hagyhatjuk a csapattal, míg végül maga dönt úgy, hogy ő is játszani fog a többiekkel.

Az új élményekkel kapcsolatos szorongások eloszlatásában és feldolgozásában a mesék is rendkívül sokat segíthetnek. Repülős utazásokhoz Berg Judit Maszat a repülőn vagy Gévai Csilla: Amíg repülünk mesekönyve, vonatozáshoz a Maszat a vonaton tesz jó szolgálatot. Budapesti kalandozásokhoz kiváló felkészítő olvasmány a Két kis dinó Budapesten, az Amíg utazunk és az Amíg zötyögünk. Az utazástól, az ismeretlentől való félelmet Marék Veronika Boribon, merre jársz? könyve enyhítheti, táborozásra pedig Vadadi Adrienn A palacsinta tábor nyári ovis meséi készítenek fel. Ha pedig már az iskolára készülnétek fel, Wéber Anikó - Most én olvasok: Marci a várkastélyban meséje lesz a legkiválóbb olvasmány.

Nektek mi a legemlékezetesebb nyári élményetek?